Comptine D’un Autre Été: L’après Midi
Képes vagyok elkésni valahonnan csak azért, mert itthon utolsó pillanatban jut eszembe, hogy nekem muszáj valamilyen (pontosan Amelie OST, mert régen hallgattam és pont ilyen a kedvem ma) zenét hallgatnom út közben. Szóval CD-t megkeres, gépre fel, telefonra át, minimum 10 perces késés, de azért a fülemben a hangulatzeném
szól és én mosolygok az utcán.
Fogyni mentem egyébként. Miközben szaunáztam Hosszúlábú aput olvastam, míg tekertem Napsütötte Toscana-t néztem, így elsőre nem is volt olyan vészes…
A hazaútam meg legalább három pékség mellett vezetett el, ami baromi nagy kegyetlenség az élettől. Csokis croissant ide, de moströgtönazonnal! Na megyek, megiszom a fehérjeturmixomat=ebédemet.
Szép napot!










