Itthon vagyok. Betegen. Ma vérvételen voltam, holnap lesz eredmény, aztán a többi vizsgálat… De igazgatói utasítást kaptam a gyógyulásra és a pihenésre, úgyhogy valószínűleg a héten nem megyek dolgozni. Kicsit furi itthon lenni és nem csinálni semmi extrát. Épp’ ezért ‘nagymamis’ programokat tervezek: mézeskalácsot fogok sütni, csokilikőrt készíteni, karácsonyi ajándékokat varrni. Csak nem bírok a kanapén heverni és tévézni…

Blogokat is olvasgatok majd, amire mostanság nem nagyon volt időm.

Aztán a jövő héten munka következik majd pihi két (!!!) teljes hétig.

Eddig szeretem (-betegség) ezt a decembert…

Ma mégis kisütött a nap és elállt az eső. Ezért kicsit nosztalgiáztam: tenger, sós levegő, szellő, napsütés, csillámló hullámok, egy vitorlás… De régen is volt ilyen…

Az ilyen stílusú ruháimhoz még júliusban elkezdtem készíteni egy táskát.

Időhiány miatt persze nem készült el… :(

Ha még jövőre is divat lesz, akkor majd befejezem.

Így ma egy egyszerű piros táska volt nálam.

Ez meg csak úgy. Csoki a varrósegéd :):

(A testvérem macskája.)

Ez a hétvége is gyorsan elszállt…

Szombaton a délelőtti szokásos torna-úszás-napozás, délután piacozás (sejhajnövelő lángos idén először, mmmm…). Ez minden szombaton így van és én minden szombaton imádom. :)

Este varrogattam kicsit, gyakoroltam a varrógép használatát.

Vasárnap anyu három új cipőcskével és egy övvel kopogtatott az ajtómon. Erre ébredni…

Aztán Kikáztunk egyet, majd Ikea. Méteráru vizit eredménye: 6 fajta anyag, amikből talán összeáll valami egyszer. :)

Most meg készítek egy finom teát, kifújom magam és olvasgatok egy kicsit lefekvés előtt.

Tegnap este varrtam ezt a kitűzőt:

Ma meg fel is tettem:

Ott hagytam abba, hogy 26 lettem.

Ez félelmetes és nem jó érzés.

Túl sok tekintetben gyerek vagyok, de az éveim száma mást mond.

Azért ünnepeltünk:

Utána Édivel, Tisss-el és Nyuff-fal buliztunk egyet.

Még mindig nem sikerült feldolgoznom a winchesterem (átmeneti) elvesztését. Átmeneti=még mindig nincs meg. Lesz. 

Vásároltam zippzáras lakkcipőt és hozzá táskát:

Vásároltam egy mustársárga cipőt a mustársárga kabátomhoz.

Piros cipőm is van már.

Tavaszi időre vár az új fekete kabátom is.

Vezetek, bár az oktatóm az idegeimre megy és úgy néz ki, mint a Macskafogó egyik szereplője.

A vezetés egy jó dolog.

Állásinterjúkra járok.

Teszem a dolgom.

Elég mély depi van rajtam, de úgy igazából.

Keresem a kiútat, néha meg is van, néha nagyon nincs. Talán ha a bejárattól elkezdtem volna legombolyítani egy fonalat, akkor most kitalálnék.

Álomkór. 

Jó irányba kerülök, ha a francia electro-t hallgatok.

Ha az 50-es/60-as évek zenéi szólnak. 

Ha Szex és New York-ot nézek, akkor is.

Ha olvasgatok lefekvés előtt sokkal jobban tudok aludni. Egyébként meg nyisza-nyisza-halál.

Fogyókúra egy sz_rt aktív, most ettem meg egy Kinder csokis nyuszit, de jól is esett. Finom falatok= derű. És még ezt is elveszem magamtól. Elvileg.

Büdös cigi nem kell, a szülinapom estéje óta (akkor rágyújtottam buli közben, ki csodálkozik ezen?) már tapasz nélkül megy a dolog. Annyira megundorodtam. Szerencsére.

Ciginélküliségtől depi? Van ilyen.

Varrtam is. Ő Bloody Mary. Szörnyű:

Ezen is kiütközik a lelkivilágom.

Nagy baj, vér, halál, túlvilág, ilyesmik…

Ez nem vicc ám.

Édi édi, csak ijedt és hozza a szappant, mert ráadásul jó rondán beszélek.