Rendben. Megrázom magam és felhagyok ezzel az ostoba önsajnálattal, mert nem fog semmi jóra vezetni. Csak úgy lesz minden újra oké, ha én teszek érte. Mert várhatom, hogy a sült hal a számba repüljön és hogy az emberek majd megértenek, mert baromira nem lesz így…

Képzeletben két pofon magamnak, kemény vagyok és drasztikus!

Tehát, holnap új hét, új nap, újjászületés. Hajnali félelmetesenkoránháromnegyedötkor (bleeee), mert a Gastroyal-os csaj akkor szállítja ki a menümet. Egy egész hét fogyás és méregtelenítés jön. Ha jól bírom, akkor ráaadásként még egy.

Ez a másnak töklényegtelen, de nekem hatalmas jelentőséggel bíró nyitány.

Aztán munka. Mert már meglehetősen sokat lógtam itthon, megjegyzem teljességgel indokoltan.

Btw a legfontosabb: Meg fogok gyógyulni! És nem fogom itt a betegségemet részletezni, elég annyi, hogy hosszú lesz a gyógyulás, de menni fog, mert hiszek benne.

Suli is lesz már a héten: kedd, csütörtök, péntek, öttől fél kilencig. Meg nyitóparti, amire el kell menni. Muszáj.

Alapkellék a jövőben: a mosoly.

Az agyam kombinálással és önutálattal foglalatoskodó részén lévő kikapcsoló gombot erőteljesen benyomni. Off. Esetleg kioperálni.

Kitartás!

Jól van. Akkor most még ma van, úgyhogy szépen kimegyek a konyhába és vágok egy szeletet abból a mazsolás kalácsból, amit az utolsó bűnözésemhez sütöttem ma délután, kenek rá a rebarbarás-epres lekvárból egy laza másfél centis réteget, beleharapok és arra gondolok, hogy két hét múlva vékony leszek!, mert holnaptól nem fogok ilyen seggnövelőket enni. Egy ideig.

Itt vagyok. Nagy nehezen rászántam magam, hogy írjak, mert valahogy mostanában inkább befelé élek… De szeretnék újra kinyílni, ez mondjuk legyen az első lépés egyike.

Igazából írhatnám, hogy baj van a munkával, az egészségemmel, a lelkemmel, … de nem szeretek ilyen titkos információkat kiadni, mert hétpecsétesek, így ezt nem is olvasta senki. Rendben?

Azt viszont nyugodtan leírhatom, hogy újra iskolás lány vagyok, most enteriörstylist szakos, február húszonvalahanyadikán kezdek.

Ma Made in Hungaria, mozi, pörgős szoknyák, rockandroll.

Új fényképezőgépem lesz nemsokára (ma?), kattintgatok már gondolatban szép tavaszi, rózsaszín virágos képeket.

Vasárnap Wasabi, tesóm szülinapja, sok incsifincsi sushi.

Nos, megy azért az élet! :) (Jé, nevetős smiley-t írtam, talán nem lesz itt akkora gond már…)

Huhh, ez volt az első olyan őszi nap, amikor úgy igazából fáztam. Csípős hideg van odakint, sőt még a szél is fúj… Éppen ezért ma már nem is megyek sehova, jó itthon a finom melegben.

Mesélek egy picit.

A munka változatos. A múlt héten ismét utaztunk, amivel olyan részét láttam meg az életnek, amit talán soha nem látnék, ha nem dolgoznék itt. A munkatársak 99 százalékával nagyon jól kijövök, egyetlen egy ember nyanya az, akivel azt hiszem múlt hét csütörtök óta (kisebb-nagyobb vita okán) meg fogom tartani az öt ezer lépés távolságot. Nem fog nehezemre esni… Költözni is fogok, másik szobába, ami meglehetősen megnehezíti a közös munkámat a főnökömmel, de hát kihívásokkal együtt szép az élet. Egyébként nagyon nem szimpi, hogy a politika mindenbe beleeszi magát és a pénz az egyetlen mozgatórugója mindennek. Pont egy olyan jellegű cégnél nem szabadna ennek így lennie, mint ahol most vagyok… Egyébiránt sokat tanulok, jó végre a főiskolán tanult elméleti dolgokat a gyakorlatban is látni.

A sulit abba fogom hagyni. Azt hiszem. Elég nagy a valószínűsége… Nem azért mert nehezemre esik a tanulás, hanem mert amilyen órákat tanítanak, azokra esik nehezemre munka után még időt és energiát szánni. Sokkal több szakmai tantárgyra számítottam, sokkal több gyakorlatot ígértek… Azt hiszem helyette inkább jövőre be fogok iratkozni egy másoddiplomás képzésre. A ruhák iránti szeretetem pedig kimerül majd a saját magam felöltöztetésében és abban, ha valaki tanácsokat kér, annak szíves örömest segítek. Ebben a félévben még bejárok azért…

És akkor elértünk a ruhákhoz. Képek továbbra sem lesznek a ruháimról, mert hétköznap eléggé konzervatívan kell öltöznöm. Bár, már kezdek egy-két ‘missrubys’ dolgot vinni a munkahelyi szürkeségbe. Csak nem fokozhatom se gyorsan, se túlzott mértékben. Alakul. :)

Most azt hiszem veszek egy nyugis és ellazító pezsgőfürdőt, bebújok az ágyba és olvasgatom a magazinjaimat.

Hatalmas piros óriás zokniban, almás-fahéjas teával.

Szombaton kipirososott a hajam, tiszta lett a konyha. Kitakarítottam az iTunes-t is, és az iPod-omat is. Zenékről majd máskor… De sok új lett, hogy feltöltsenek hangulatokkal, érzésekkel.

Kiválasztottam a témáját a divatbemutató styling tantárgyam vizsgafeladatának. Dior, Couture, 2008/2009 F/W, aztán anyagot gyűjtöttem és álmomban már írtam. Konkrét emlékeim vannak, hogy elemeztem a look-okat. :)

A jövőheti szakmai gyakorlat, ami a szocializmus jegyében fog telni, arról szól, hogy a kor szellemében kell alkotni: ruha, smink, haj, kiegészítők. És én. Mert én leszek a modell is. Meg persze a többiek is. Egy teljes divatbemutatót hozunk össze, zenével, díszlettel…

Ez nagy segítség:

Vasárnap reggel van, szóval van még egy teljes nap MissRuby-s dolgokra. Mert a hétköznapok sajnos nagy részben nem a belső, lelki, szellemi, kreatív énemről szólnak… De ha végre meg lesz a jogsim (nemsokára vizsga…), legalább az is kiesik a délutáni “kötelező” programok közül. És szépen egyre több időm lesz…

Mondtam már, hogy boldog novembert?

Ez a hét egyszerűen fantasztikus, bárcsak ilyen keveset kéne dolgozni mindig. Tegnap ráadásul délben elengedtek minket, úgyhogy pihiztem is már egy keveset. Mert azért még csak szokom a témát…

Ma kilenc után keltem, egy csiga megirigyelhetné a tempómat, amivel ébredek, reggelit készítek… Semmi kapkodás, semmi hétköznapi perceken múlik a világ.

A suliban az önismereti tréning órát látatlanban is brrrrrfújbrrrrr, de aztán megnéztem magamnak és az egyik legjobb óra eddig. Az “A típusú” személyiségtesztből kiderült, hogy kicsit le kéne lassítanom. Türelem-türelem! Ezen kívül piros a személyiségem, ami szerintem kicsit sárgás is. Oké, nem érthető, tehát: extrovertált és aggyal döntő. Pedig szerintem inkább szívvel. ??? Elérte a célját az óra…

Tényleg! Hopp egy kép a Csajos Blogtaliról:

Macsival ugyanolyan lila lakkcipőnk van, amit lila harisnyával szeretünk hordani. És pont ugyanakkor vettük fel, ugyanúgy…

A mandarin héjának illata… Hmmm…

Nagyon ki vagyok purcanva fizikailag is és mentálisan is, sok ez még így egyszerre. Munka, suli, vezetés, nyelvvizsga és hahó, még én is itt vagyok.

Ok, akkor menjünk szépen sorba!

Munka: a reggel 5 órai kelés nem csak elméleti síkon, de a gyakorlatban is meglehetősen érzékenyen érint. Ezt meg fogom (kell!) szoknom, mert ez van, és kész. A munkatársak eddig kedvesek, remélem ehhez a jövőben is tartják magukat. A munka tartalmi elemeiről nem hiszem, hogy fárasztom itt az agyakat…

Suli: az iskola jóvoltából szerdán VIP divatbemutatón voltunk. Találkoztam régen nem látott ismerősökkel, ittam pezsgőt, majdnem elcsúsztam egy szendvicskrémen (:)), a show jó kis zenéire illegtem-billegtem, agancs, képkeret, paletta.

A házi körül ismét akadnak kisebb problémák, abból adódóan, hogy a kis csapatunk nem tud csapatként működni. Ezen úgy változtatunk, hogy kegyetlenül kizárjuk a rebellis és a feladat kivitelezését hátráltató egyedeket, így maradunk ketten. Új tagokat majd levadászunk. Moodboard készítés 3, 2, 1…

Vezetés: Jövő hét utáni kedden megyek vizsgázni. Addig még hétfő-szerda-péntek gyakorlás, kerüljétek a környéket!

Nyelvvizsga: Tegnap labor, ma hajnalban szóbeli, de erről nem szeretnék részletesen beszélni. Egyrészt babona, másrészt mert mert.

Ma viszont aludtam egy jót délután.

A suli kávézójában megittam egy tejeskávét fél7kor, még dolgozik, megy a pörgés…

Ma a házi feladat kapcsán: Wallpaper*, PEP!, I.D., Elle, Vogue (amerikai másfél kilós :)). Megkaptuk a jövőheti feladatot, már vannak konkrét ötleteim, kivitelezés hétvégén várható. Jelszó: csipke!

Nyelvvizsgára tanulás. Mikor??? (Ok, nem most tanulom meg azt, amit majd ott előadok, de azért csak át kéne nézni…)

Holnap munka.

Aztán divatbemutató.

Most indítottam el egy mosást, Cut Copy-ra ugrálok. Lights and music … are on my mind…

Úgy érzem bulizni kéne menni.

Mi lesz ebből?

És ma 6 előtt keltem, mert vérvételen voltam. Rutin dolog ez nálam, semmi gond sincs.

Aztán a napomat úgy alakítottam, hogy maradjunk a piros dolgoknál, ezért piros cipőcske és piros harisnya.

Szerintetek hogy néztek  rám a 4es6os villamoson?

Vezetek: nemsokára megyek vizsgázni.

Angolozok: Agatha Christie: Black Coffee, tankönyvek és tételek. Gilmore Girls nézés is be van tervezve a célnyelven, de időm az nincs rá…

Suliba is járok: első nap a kétszer másfél óra észrevétlenül elrepült. A Márk csak mondja és mondja … bármeddig tudnám hallgatni. Az “osztálytársaim” jófejek. A lecke megírása folyamatban.

Éppen különböző nemzetiségű lapok divatanyagait nézegetem, mindemellett megpróbálom pótolni hiányosságaimat a modellek világában.

A 2009 S-ből Marchesa-tól ámulatba is estem. A Emmy-n Eva Longoria-n tűnt fel egy csodaszép ruha, így megnéztem a többit is. Szó nincs erre:

Szombaton az évnyitó pont olyan volt, mint amire számítottam. Ez a suli tényleg egy alkotóműhely, szabad, kreatív, vidám és pezsgő(s :)), tuti a fejedbe száll, ahol megkavarja az állóvízet.

Vasárnap egész nap itthon, pihi.

A mai nappal megkezdődött az utolsó lustálkodós hét. :( és persze :)))) is.

Ps.: Metált bírod?

Reggelente van egy pillanat, amikor a legkényelmesebb testhelyzetben vagyok, a párnám pihe-puha, a takaró tökéletesen körülölel. Ilyenkor pár másodpercre felébredek és ezt az idilli állapotot meg is állapítom magamban. Mmmm…

Nos, mindig ilyenkor ébreszt a telefonom. Mindig-mindig-mindig. Ma sem volt ez másként…

Nyújtózkodás, forró zuhany…

Reggeli előtt gyorsan átfutottam a mail-jeimet. Várt egy kedves a leendő főnökömtől … tájékozódás és angolra fordítás céljából. Köszönöm szépen! :)

Ma évnyitó parti.

(Mit vegyek fel????)

Szép hétvégét!