Igazából nem is hiszem el, hogy ősz lett. Így, mintha elvágták volna a nyarat… Pedig még annyi, de annyi jó ruhát szerettem volna mutatni. Meg cipőt. Például lakkot, cuki masnival…

Mielőtt még a depi eluralkodhatott volna rajtam, vásárlásterápiába fogtam. Nagyba, őszibe. Vagyis az úgy volt, hogy horgolt harisnyáért indultam, és egy kis window shopping-ra.

Csajok! Tuti tipp: ha valaki szeretne venni magának lila lakkcipőt, lila körömlakkot, szív medált, fekete mese cipőt, lakk lapos kiscipőt, tulipán fazonú ballonkabátot és svájci sapkát, akkor az induljon el harisnyát venni. Komolyan. Beválik! :)

Ma megvettem a zöld kabátot. Háromnegyedes ujj, kicsit pelerines szabás, kétsoros gombolás, de csak 2-2 nagy gomb, derékig érő fazon. Kint lóg az előszobában, néha kimegyek megnézni… Pont ahogy elképzeltem. (Ok, lehet, hogy kicsit nem vagyok normális. (Kicsit? :D))

Vettem egy kötött fekete ruhát is.

Fodrásznál is voltam, újra pici a frufrum. Mert nem állt sehogysem, míg növesztettem, így meguntam és nyissz-nyissz. Jobb így.

Az a baj, hogy két (vagy több) énem van. Az egyik úgy öltözik, hogy bámulják, mert szokatlan, a másik pedig úgy, hogy szép elegáns. A hajammal is ugyanez van. Nem vágathatok extrém fazont, ha egy komolyabb helyen kapok állást. És az egyik viaskodik a másikkal. A hajszínemből viszont nem engedek. Vannak, akik szerint piros. Túl piros. De ha egyszer ez vagyok én? A nagyon én…

Összeírtam egy kívánságlistát, amikre mindenképpen (!!!) szükségem van:

-fekete és piros svájci sapka,

-skót kockás szoknya,

-(mű)bőrdzseki (vagány, motoros stílusú),

-(mű)szőrme gallér,

-dupla soros gombolású kabát (színlehetőségek: fekete, fehér, lila, zöld, narancssárga),

-masnis kesztyű,

-virágos bross,

-csipkeszoknya vagy csipkeruha,

-csíkos, kötött ruha,

-nyaklánc, szív alakú medállal,

(+ egy hatalmas zsák pénz :)).

Erről a mai nappal ki lehet húzni a másodikat és a harmadikat.

Igen, vásároltam..! :)

Egyszerűen nem tudom magam rávenni, hogy kilépjek a lakásból. Nagy nehézségek árán felöltöztem, de nem. Az ajtón valahogy nem akarok kimenni.

Van pár dolog, amit mindenképpen el kell intézni. Hallod Ruby?

Aztán meg úgy öltöztem fel, mint aki valami fontos eseményre megy, olyan királylányosan, pedig csak a gyógyszertárba, a piacra, a postára mennék. De ha egyszer így volt kedvem. Mondjuk ezek sosem foglalkoztattak… Mindenki hihet amit csak szeretne.

Reggel ahogy kinyitottam a szemem és körbenéztem, azt hittem, hogy itt valami tévedés van. Keszthelyre képzeltem magam. Azt, hogy az ottani ágyamban ébredek. Rossz volt…

Igen, ez a baj. Ki a fene szeretne metrózni…? Ki szeretne emberszagú aluljáróba lemenni…? Látni a fásult arcokat, akik robotként munkából/munkába mennek…? Idegesség. Mindenhol csak ideges emberek…

Valahogy most még nem szeretnék bekerülni Budapest rohanásába…

Élek.

A helyzet változatlan: reggel el, este haza.

A munka: szokatlan, de egyre jobb.

A ruhák: továbbra sincs időm rá.

Stylist suli: felvettek.

Sziget: holnap, szombaton (Roisin Murphy) és vasárnap (Justice). Ezt azért nem hagyom ki. Ki jön?

(P.S.: Sorry, hogy nem reagálok kommentekre, kedves posztokra, de tényleg semmire nincs időm… De nagyon próbálok ezen változtatni! :))

A mai interjúm, háááááát? A fizetés kevesebb, de közelebb van. Jóval közelebb. Hétfőn hívnak, hogy mérlegeljek majd döntsek, megyek-e.

Azt hiszem én már legbelül tudom a választ…

Délután óriás shoppingolás. Eredmény: 3 szépséges cipő, Mango Outlet kifosztva (általam): kabátok (hihetetlenül olcsón), felsők, a Reserved-ben is vásároltam egy táskát és egy felsőt (pedig ott még soha semmit).

Most éppen jegelem a talpam, a mai zebracipőt többet fel nem veszem. Gyilkos cipő!

Nyűgös is vagyok, álmos is vagyok, korán aludni kéne mennem. Talán ma összehozom végre…

Ma vettem egy olyan, de olyan baromi jó piros szandált, hogy most is abban vagyok, mert annyira tetszik. :) Még nem tudom mivel fogom felvenni, de majd kialakul, csak jön hozzá ihlet, mert az szokott. Addig is itthon flangálok benne…

Vettem egy zebra mintás cipőt is, az már tudom is, hogy mivel lesz perfect.

Aztán van még egy új fehér blúzom, fehér nadrágom. Ruhát nem vettem, ígéretemhez híven.

Bizony, nagy és fontos dolgok ezek egy nő életében.

Vezettem, de ma nem volt hangulatom az egészhez, ez meg is látszódott rajta, amin egy kicsit elszontyolódtam. Hogy csillapítsam ezt a csúnya érzést, beugrottam a Plaza-ba, vettem pár kiegészítőt. Nem ruhát, szóval ez nem teljesedik be… :) Még nem! :P

Korán hazaértem, úgyhogy kicsit hosszabban sétálgattunk a Pinky-vel a környéken. Ő jól megijedt egy nála nem nagyobb kutyától… Soha nem szocializálódik ez a gyerek…? :)

Most meg megpróbálom felszámolni ezt a rendetlenséget, ami körülvesz. A ruhák átvették az irányítást a lakás felett, (nem volt nekik elég az életem :))…

Utána meg sóhajtozok egy pár milliót, hogy tényleg nem mentem a Balaton Sound-ra.

Tegnap este sikerült jó sokáig ébren maradnom, angoloztam, örömmel, jó kedvvel, ami kicsit meglepő, de hála az égnek érte.

Ma szépen lassan indult a reggel. Pirítós, mozzarella, 2in1, Csak csajok, olvasgatás, ahogy kell, ahogy szeretem.

Csak egy bibi van, kivételesen semmi ötletem arra nézve, hogy mit vegyek fel.

Farmer-póló? :)

Ma mostam és mostam, csak olyan ruhákat, amiket még fel sem vettem eddig soha. Egy kinyitható szárítót teljes egészében elfoglalnak.

Ha még egyetlen egy ruhát is veszek ebben a hónapban, akkor engedélyt adok, hogy valaki jól felpofozzon. Meg fogom érdemelni, nem lesz kétséges!