On the road
Ma vezettem, még mindig sok a ********** az utakon, a frászt hozzák rám egy-egy húzásukkal.
Aztán véletlenül találkoztam az egyik általános iskolás osztálytársnőmmel, (kb. 10 éve nem láttuk egymást), szépen elcsacsogtunk több mint egy órát, csak úgy állva az utcán. Teljesen belefeledkeztünk, sorra vettünk mindenkit az osztályból valahogy így: -Te, és azt hallottad hogy ….-nak gyereke született/férjhez ment/kiköltözött külföldre/ezt csinál-azt csinál-amazt csinál? -Neeeem, na ne máááár! -> Pletyka ezerrel… :)
Haza, gyors átöltözés (nagyon megfájdult ma a lábam a magas sarkaknak köszönhetően), aztán a szállító hozta amit hozott (nem mondom el mit:)), már nincs visszaút.
Gyors bevásárlás (Láttátok a Zewa Kids zsepi új csomagolását? Ari!), aztán PinkócaSzamócával sétálni mentünk, nemrég jöttünk fel, most meg itt ülök és írom ezt a bejegyzést, pedig én nem is szoktam ilyen bőbeszédű lenni. Sebaj!
do you wanna be a superstar?






















