A szombati gimis osztálytalálkozó igazán jól sikerült. Néha olyan érzésem volt, mintha visszarepültünk volna az időben, érdekes volt, de kellemes. Két helyen is voltunk, 3 féle koktélt ittam, aztán “reggeliztünk” gyrost és baklava-t. Ez a pozitív rész. (A negatív: cigifüst undor, annyira, hogy a rosszul is lettem tőle, a ruháim undorító büdösek lettek, el kellett különítenem őket itthon és vasárnap gyorsan kimosni, mert fúj, (tényleg sosem fogom megérteni, hogy ez nekem hogy jött be 10 évig), a szemem bepirosodott a füsttől, majd fel is dagadt. Ha bulizni, vagy csak vacsorázni támad kedvem, akkor e nélkül az ocsmányság nélkül meg sem tudom tenni, ami baromira szomorú. A nem cigiseket simán elnyomják, pedig fordítva kéne ennek lenni…)

Pihenek még itthon, mert a derekam nem jött rendbe, és ha az orvosokon múlik, akkor nem is fog mostanság, mert időpontom az csak február közepére van…

Jaj, azt majdnem nem is írtam, hogy szombaton itt volt Stitch és az én Pinky-m fél tőle. Egy pár hetes kutyától. Pinky a bátor eb. :)

Az meg olyan nagyon jó, hogy süt a nap és én már annyira várom a tavaszt, na meg a nyarat méginkább. Napsütés=jókedv.

SOS ezt akarom felvenni:

Rainbow Summer – by MissRubyBaby on Polyvore.com

A karácsonyi ajándékokkal még nem állok valami jól. Anyunak már van ötletem, vagyis ő maga mondta meg, hogy minek örülne. Pinky Szívnek is tudom már. A húgomnak semmi. Apunak semmi.

Egyik mamának semmi, de neki nem is lesz, mert idén úgy döntöttem, elég a színészkedésből, én bizony nem megyek hozzá ‘ünnepelni’. Ezt most kissé bonyolult lenne kifejteni, meg fel is merülhet a gondolat, hogy karácsony=szeretet ünnepe, de ha ez a megjátszósdi már nem megy nekem, akkor nem megy.

Másik mama meg messze lakik, így küldök neki egy szép lapot és egy kis csomagot.

Nemsokára el is készülődök és nekivágok a plázának, talán a Vörösmarty téren is pördülök-fordulok néhányat. (Esetleg magamnak is veszek valamit. Vagy inkább 100%? :))

Este pedig kezdődhet a tegnap megsütött mézeskalácsok díszítése.

Esett a hó! Hatalmas pelyhekben, sűrűn és gyönyörűn.

Eszembe jutott, hogy már lassan egy éve nem találkoztam a MiniMóval. Nagyon hiányzik. Sok hóesést végignéztünk az ablakból, a meleg fűtőtest mellett állva, orrunkat az ablakhoz nyomva.

Most a Pinky Szívvel nézelődtünk és közben potyogtak a könnyeim.

Változnak az idők…

Igazán örülök ennek az utolsó (?), igazán meleg, sőt forró nyári hétvégének. Meg is próbálom teljes egészében kihasználni.

Reggel piacoztunk anyuval, nagyon sok egészséges finomságot vettünk. Például birsalmát, amiből csinálok birsalmasajtot, telis-tele teszem dióval, mandulával, mogyoróval. Gyöngyhagymát is savanyítok majd ma. Készülök már az őszre… Holnap szilvalekvárt szeretnék készíteni. Cukor nélkülit, friss szilva ízűt, mmm…

A bazsalikomnak mennyei illata van, a paradicsom tűzpiros, a gyömbérnek emberke alakja van, a padlizsánból krém lesz sok fokhagymával, a tökből főzelék friss kaporral, a cukkinit megtöltjük és zöldbabfőzeléket is eszünk.

Nemsokára lemegyünk a Dunapartra a Pinky-vel (L), teszünk egy kis sétát.

Négy körül pedig napozás, úszás. Talán idén utoljára… Aki teheti tegyen hasonlóképp’ ! :)

Itthon vagyunk, ismét csodás nyaralás volt ez Keszthelyen, a Balatonnál.

Voltunk Mariazell-ben is (Ausztria), lenyűgöző szépségű alpesi tájakban gyönyörködhettünk.

Ha azt mondom, hogy vissza szeretnék menni, right now, azon szerintem senki sem csodálkozik…

Pinky-vel tegnap voltunk kozmetikusnál. Végül tényleg levágattam a szőrét. Így most lett belőle egy mégrövidebb szőrű csivi.

Az ‘új’ Pinky:

A hasa megint olyan csupasz és puszilgatnivaló lett, mint babakorában:

Olyan máshogy néz ki most:

Nekem így is nagyon tetszik:

Gyönyörű nagyfülű:

Egyébként hősiesen kibírta az egészet. Én azt hittem végig hisztizni fog, de nem! Tündérien viselkesett. Most (is) nagyon büszke vagyok rá. :)

És!

Újra nézegeti magát a tükörben! :)

Ez a hideg nagyon nem tetszik nekem. Hétvégére jó időt mondanak, remélem nem kell csalódnom.

A szállás körüli kis probléma is megoldódott, miszerint valamiért nem lett volna konyhánk az apartmanban, de mégis lesz. Bár nem vagyok biztos benne, hogy használni is fogjuk…

Pinky-vel bejelentkeztünk kozmetikushoz. Csütörtök délután kicsit megnyírják és a körmeit is levágják. A szőréből még sosem vágattam, most sem vagyok teljesen biztos benne, hogy kéne, de nem is lenne rossz egy nyári ruha neki sem. :)

Tegnap este megírtam a listát az elcsomagolandó !fontos! cuccokról. Jó ha beférnek majd a táskák a kocsiba. És még a ruhákat számba sem vettem. Még szerencse, hogy négy napra megyünk és nem két hétre. Hihi!

Volt hétvége, nincs hitvége.

A szombat a szokásos, megint sikerült barnulnom egy kicsit, úszkálni és pihegni a napágyon, koktélt szürcsölgetve.

Vasárnapra a Pinky testvérének az anyukája, azaz Xymo Szimike gazdija összehozott egy csivava találkozót a Margitszigetre, ahol 5 kis rosszcsont ismerkedett. Igazán jól sikerült, nagyon édesek voltak így együtt ennyien. Képeket teszek majd fel, hiszen természetesen rengeteg fotó készült róluk, de mire kiválogatom…

A kutya-meeting előtt Pinky jégkrémezett:

Aztán fotóztam a gyönyörű virágokat:

A Holdudvarban az elegendhetetlen sajttorta:

És latte:

Kicsit beborult az ég, de ez nem rettentett el a további sétától:

Aztán megint elkezdtem fényképezni a virágokat, amit nem tudtam abbahagyni :), annyira magávalragadóan csodaszépek:

Már hétfő délután van. El sem hiszem, négy nap és megyünk a Velencei-tóra…

Megáll az eszem, Erőművész Fekete Lacinak (éppen Hal a tortán) az egyik csivavája pont olyan, mint az én Pinky babám!

Jéééé!

Vezettem, de ma nem volt hangulatom az egészhez, ez meg is látszódott rajta, amin egy kicsit elszontyolódtam. Hogy csillapítsam ezt a csúnya érzést, beugrottam a Plaza-ba, vettem pár kiegészítőt. Nem ruhát, szóval ez nem teljesedik be… :) Még nem! :P

Korán hazaértem, úgyhogy kicsit hosszabban sétálgattunk a Pinky-vel a környéken. Ő jól megijedt egy nála nem nagyobb kutyától… Soha nem szocializálódik ez a gyerek…? :)

Most meg megpróbálom felszámolni ezt a rendetlenséget, ami körülvesz. A ruhák átvették az irányítást a lakás felett, (nem volt nekik elég az életem :))…

Utána meg sóhajtozok egy pár milliót, hogy tényleg nem mentem a Balaton Sound-ra.