Pár hete igencsak erősen rá vagyok állva a kutyaruha vásárlásra és ennyi idő után bizton állíthatom, hogy elég szegényesés a hazai felhozatal. (Eddig is ez volt a tapasztalatom MiniMó miatt, de ez most mégjobban megerősödött.) Kevés modell van, ami meg fellelhető, általában fikarcnyit sem divatos. Vagy ha mégis van divatos, akkor az meg horribilis összegért kínáltatik, ami vicces. Főleg egy növésben lévő kutyának. A választék hiánya tapasztalható  az egyéb kiegészítőknél is, gondolok itt fekhelyre, nyakörvre, pórázra, hordozóra. Így vagy e-Bay (ott találtam egy cuki angyalszárnyas hámot, meg táskát és ruhából is rengeteg van (persze pechemre amik igazán tetszenek,  azokat csak az Államokba és Kanadába szállítják ki), vagy beszerzünk pár prototípust itthon (mondjuk innen, mert még ez jó) és azok alapján elkezdődik a MissRuby kutyaruci varroda. Vagy leszállítom az igényeimet és beszerzek mellé egy kis ízlésficamot is. Bár ezt azthiszem ki is zárhatjuk a lehetőségek közül… :)

 

Chanel stílus? Ez igen! :):

 

Tegnap éjszaka MiniMó nagyon nem volt jól. Tűzforró volt és nagyon bágyadt, a nyelvecskéje pedig szinte fehér. Remélem semmi komoly baj nincs. Komoly, persze: epilepsziás, daganata is van, meg már nem is mai csirke. Nos, ezek fényében eleve komoly a helyzet, de csak nem mond semmi "új" rosszat a doki. Ma kell vinni MikroMót beoltatni, így MiniMókus is jön velünk. A kis öreg hölgy…

 

Ma voltunk pancsizni, napozni. Csodás volt! Aztán egy laza és roppantul érdekes állásinterjú. Belépve az ajtón durva progi zene fogadott… A többi meg vicces volt. Marketing asszisztens. Ja? Napi 11 óra munka? Semmi gond! (Kezdőként talán egy életre elvenné a munkakedvem. Vagy meghozná?) Ezt még nekem is át kell gondolnom. Aztán szundi mód bekapcs körülbelül két órára. Majd Margitsziget, majdnem egy teljes köröcske. Most MiniMó sétiztetés. Remélem kellőképpen elfáradunk ahhoz, hogy szokásunkhoz híven ne kukorékoljunk éjjel 3-ig. Alakul…