Az egész napos takarítás után teljesen kipurcantunk. A lakás csillivilli, a (mű)fenyőt már felhoztuk a pincéből, az előszobában vár, hogy feldíszítsük, de az még ugye (:() odébb van. És hogy ne maradjunk ki a csodás fenyőillatból, igazi fenyőágakat is vettem, egy vázában illatoznak.

Pihi, off.

Tegnap az ajándékok napja volt. Anyuval kis shoppingolás, végre (sok halogatás után) megvettük nekem az új telefonomat. Szép, nőies, zenetelefon. Íme:

Aztán anyunak megvettem a karácsonyi ajándékot. Egy kényeztetés csomagot, ami  egy doboz, benne egy programfüzettel, 45 választási lehetőséggel. Stílustanácsadás, masszázs, tánc- és jógabérlet, speciális kozmetikai kezelések, wellness és fitness programok… Ó sorolhatnám… Nos, ezek közül választhat, hova és mikor. Én annyira hülye vagyok, hogy bizony nem bírtam ki, elmondtam neki. Tényleg nem vagyok normális. De kérdezgetett, én meg fecsegtem. :) Persze nagyon örült, de a konkrét lehetőségeket, majd csak hétfőn nézheti meg. Az még meglepi.

A tesóm ajándékát (mármint amit én kapok tőle) magam választottam ki. Sokszor így megy ez nálunk, évek óta mindig tudjuk mi "gyerekek" mit kapunk. Persze nem mindent, de a nagyobb ajándékokhoz mindig kell a beleegyezésünk. Mondjuk ebben az esetben most csak azért választhattam én, mert amit a húgom kinézett nekem az elfogyott, vagy nem kapta meg, nem tudom. Így esett meg, hogy bementünk a Mango-ba, kiválasztottam egy táskát. Ha már ott voltunk egy felsőt is. A többi pénzzel (igen, mert még az összeget is tudom ám) még nem kezdtem semmit. Talán a Stradivariusba megyek vele? :) Valószínű…

Édim is megvette magának az új fényképezőgépét. Ja, azt nem is írtam, én is kaptam egy pici gépet, ahogy Édi mondaná, egy szappantartót. :) Nyilván a tuti képeket nem azzal fogom készíteni, arra viszont tökéletes, hogy bedobjam a kistáskámba és nálam legyen mindig, ha fotózhatnékom támad. Pont mint a Vörösmarty téren, na majdcsinálok is egy slide show-t.

Aztán este Ikeáztunk. Éjfélig nyitva volt, ezt mi ki is használtuk. Vettük új díszeket és izzósort. A színek: fekete, szürke, piros. Már alig várom, hogy feldíszíthessem a fát.

Ma pedig takarítás, takarítás, takarítás… 

Aszalt sárgabarackot, szilvát, fügét eszegetünk, Pinky az ölemben ül, Édim szemben velem, mindketten gép előtt. A szokásos… :) Éppen a karis sablonomat alakítjuk. Én a dizájnt már vagy két-három hete megcsináltam (semmi különös, egészen egyszerű, viszont rózsaszín), de a feltöltés elmaradt. Most ezen vagyunk.

Közben karácsonyi zenéket hallgatunk, mert én szeretem, nem, nem unom, nekem még csak nem is gáz, se nem nyálas, se nem fúj. Az előző pár hétben tetemes mennyiséget gyűjtöttem karácsonyi albumokból. Van Jackson 5, Ashanti, Boyz II Men, Mariah Carey, Girls Aloud, Destiny's Child, aztán Sesame Street, Disney, Grinch karácsony, és Barbra Streisand, Elvis, Sinatra, klasszikusok, válogatások… Kicsit túlzásba estem, na! :) Mondjuk zene terén mindig ez a helyzet.

Tényleg! Az új sablonba majd zenét is szeretnék berakni. Mi mást: a Love Actually-t. Karácsonyos, szép, romantikus.

 [youtube BKGAdE6wwTM nolink]

Azért nem írok mostanában, mert hatalmas zavar van bennem. Úgy mindennel kapcsolatban, de főleg az élettel. Átértékeltem pár dolog fontosságát, valamit le, valamit fel. Közben szerényen készülődök a karácsonyra, de nem úgy, ahogy az előző években. Valahogy lényegtelen most a csillogás, ezt a karácsonyt belül fogom igazán megünnepelni. Édi és a család a legfontosabb!

Persze azért takarítgatok, csinosítgatok, de nem fog akkora gondot okozni, ha nem lesz minden tökéletes.

Ajándékok terén rosszul állok, Édinek még semmi, anyunak legalább az ötlet megszületett, de be kéne még szerezni, a tesóm ajándéka pedig majdnem összeállt, még egy dolgot kéne vennem. Ebbe viszont holnap bele kell húznom…

Nem mentünk Bécsbe. Nem találtunk szállást, minden tele van. Kutyafuttában, az egészet végigrohanva, egy nap alatt meg inkább mégse. De azért nem bánom annyira. Csináltunk egy jó kis vásárlós hétvégét. Tegnap Vörösmarty tér, vettem egy szép fekete kabit (még jó, hogy a-vonalú, gombocskás, (mert ugye most ez a mániám)) és egy szoknyát, aztán átnéztünk az Arénába. Még szép, hogy a Stradivarius-ba mentünk elsőként, ahol vettem egy rövidnacit, felsőt, fülcsiket (allergiás vagyok minden bizsura, csak ez a márka nem okoz gondot–>sznobfül :)), hajpántokat. Majd a MAC-ben, a gyors és szuper sminkeslány tökéletesre varázsolt, így ott is vásárlás (alapozó, korrektor).

Ma pedig folytattuk tovább. Újra Vörösmarty tér. Kicseréltettem a piros kabimat (34-esre), aztán kis H&M-ezés és újra MAC (most púder és szempillaspirál, hiába, ez van, függőséget okoz minden ami mac :)).

Még szeretnék egy ilyet:

És egy ilyet is:

A karácsonyi vásár szép, bár ugyanazok az árusok vannak, ugyanazzal az kínálattal, mint tavaly, de azért a forralt bor még mindig fincsi. :)

Történt még valami nagyon jelentős ma. De arról majd legközelebb… 

Igaz kicsit előre, de összeállítottam a mikulás csomagokat anyunak és a húgomnak. Mindenféle finomságokat csomagoltam a jópofa filc zsákokba.

A tegnapra tervezett koszorúkészítés is kipipálva. Édes készítette az egyiket én a másikat. Azért kettőt, mert az egyik anyu ajtajára lesz. Egyszerű, natúr koszorú, pici gyöngyös, piros szállal körbetekerve, a közepére pedig egy-egy mikulást ültettünk. Igazán aranyos lett!

Kicsit pakolásztam is, holnap estére már tényleg feldíszítem valamennyire a lakást, és feltesszük az angyalkás égősort az ablakra.

Legyen csak rózsaszín és fehér díszes a karácsonyfa idén? Hm-hm… 

Pörgős nap:

takarítás (hatalmas rendetlenség van, karis hangulat viszont sehol),

hajfestés (épp ideje),

vásárlás (titok),

ajtóra koszorút készíteni (handmade),

fogdoki (fogszabi).

Az egész úgy kezdődött, hogy én buta-buta-buta kitaláltam, hogy ha már most rosszul vagyok a buliban, tömegben, kényszerben, muszájban eltöltött szilvesztertől, akkor az lesz a legjobb, ha elutazunk valahova eme alkalomból. Utazási iroda honlapjára fel, Tunézia kiválaszt, árat kikalkulál. Szuper! Persze, ahogy azt elképzeltem. 28-ai indulás kilőve, nincs hely a repülőn. Marad a 25-ei, de akkor meg 1-jén van a visszaút, ami azért nem jó, mert ha betesznek egy hajnali vagy kora reggeli visszaindulási időpontot, akkor elmondhatatlanul mérgesek leszünk. És eddigi tapasztalataim alapján ez elég sanszos. (Persze miért is tudná az utázási iroda már most a visszaindulás időpontjait…) És azért vagyok buta-buta-buta, mert még a konkrét informálódás és döntés előtt elkezdtem olyanokon gondolkozni, hogy hova megyünk majd (például Tuniszba, saját szervezésben, mert Tunéziába már úgy megyünk, mint haza, no para, kedvesek), meg hogy a kinti, saját idegenvezetőnk (nyáron ismerkedtünk meg vele) Ahmed, milyen jó programokat fog kitalálni nekünk, meg hogy milyen ruhákat viszek, … Szóval teljesen beleéltem magam, hogy de jó is lesz majd Afrikában átlépni 2008-ba. És paffffff! Nem jön össze, józan ésszel mégsem oké, szilveszterezni kimenni és az év első napján korán hazajönni, arról nem is beszélve, hogy a karácsonynak is fuccs, márpedig azt én nagyon szeretem… Úgyhogy mivel semmi esély a 28-as indulásra, így ugrott. :(

De mivel nagyon utazhatnékom van, ezért az új ötlet egy bécsi utazás, amit ma sikerült kitalálni. Igaz nem szilveszter, hanem jövőhét szombat (mert ha már valamit a fejembe veszek, akkor azonnal kell :)), az ok pedig minő véletlenül vásárolgatás, karácsonyi vásár. Már mindent kitaláltam, lecsekkoltam, szép kis levelet kanyarítottam a szállodának, már csak a választ várom tőlük (de nagyon). Ennek most már össze kell jönnie. Punktum!

Most pedig Aréna Plaza, mert ez eddig nekem kimaradt…