Itt vagyok. Nagy nehezen rászántam magam, hogy írjak, mert valahogy mostanában inkább befelé élek… De szeretnék újra kinyílni, ez mondjuk legyen az első lépés egyike.

Igazából írhatnám, hogy baj van a munkával, az egészségemmel, a lelkemmel, … de nem szeretek ilyen titkos információkat kiadni, mert hétpecsétesek, így ezt nem is olvasta senki. Rendben?

Azt viszont nyugodtan leírhatom, hogy újra iskolás lány vagyok, most enteriörstylist szakos, február húszonvalahanyadikán kezdek.

Ma Made in Hungaria, mozi, pörgős szoknyák, rockandroll.

Új fényképezőgépem lesz nemsokára (ma?), kattintgatok már gondolatban szép tavaszi, rózsaszín virágos képeket.

Vasárnap Wasabi, tesóm szülinapja, sok incsifincsi sushi.

Nos, megy azért az élet! :) (Jé, nevetős smiley-t írtam, talán nem lesz itt akkora gond már…)

Vezetek: nemsokára megyek vizsgázni.

Angolozok: Agatha Christie: Black Coffee, tankönyvek és tételek. Gilmore Girls nézés is be van tervezve a célnyelven, de időm az nincs rá…

Suliba is járok: első nap a kétszer másfél óra észrevétlenül elrepült. A Márk csak mondja és mondja … bármeddig tudnám hallgatni. Az “osztálytársaim” jófejek. A lecke megírása folyamatban.

Éppen különböző nemzetiségű lapok divatanyagait nézegetem, mindemellett megpróbálom pótolni hiányosságaimat a modellek világában.

A 2009 S-ből Marchesa-tól ámulatba is estem. A Emmy-n Eva Longoria-n tűnt fel egy csodaszép ruha, így megnéztem a többit is. Szó nincs erre:

Próbálom kihasználni azt a pár munka nélküli napot, amit még jövőhét utáni hétig van. Ma például egy nagyon jó kis délutánom és estém volt anyuval. Finom ebéd, vásárolgatás, nevetés…

Itthon ruhák újra felpróbálása, mit mivel, … , a szokásos… Pár nap alatt sikerült majdnem az egész fizetésemet elkölteni. De nem bánom. Évszakváltás. Ez ilyen. Legalábbis nálam.

A fotókat pedig lehet, hogy beszűntetem. Nagyon megváltoztak a fényviszonyok itthon (köszi ősz), még napközben sincs annyi fény, hogy az én kis gépecském jó képeket tudjon készíteni. A rosszakat meg nem érdemes feltenni, mert szerintem élvezhetetlenek. Rossz ránézni a mai és a tegnap napi ruháimra. Mármint a képekre. Mert a ruhák jók voltak, csak olyan máshogy adja vissza… A vakut ki nem állhatom. Tényleg nem tudom mitévő legyek…

Egyébként fűtenek, narancsos-fahéjas tea, óriás gyapjú zokni és Duffy: Rockferry.

Ezek melyik családhoz tartoznak? :)

Volt hétvége, nincs hitvége.

A szombat a szokásos, megint sikerült barnulnom egy kicsit, úszkálni és pihegni a napágyon, koktélt szürcsölgetve.

Vasárnapra a Pinky testvérének az anyukája, azaz Xymo Szimike gazdija összehozott egy csivava találkozót a Margitszigetre, ahol 5 kis rosszcsont ismerkedett. Igazán jól sikerült, nagyon édesek voltak így együtt ennyien. Képeket teszek majd fel, hiszen természetesen rengeteg fotó készült róluk, de mire kiválogatom…

A kutya-meeting előtt Pinky jégkrémezett:

Aztán fotóztam a gyönyörű virágokat:

A Holdudvarban az elegendhetetlen sajttorta:

És latte:

Kicsit beborult az ég, de ez nem rettentett el a további sétától:

Aztán megint elkezdtem fényképezni a virágokat, amit nem tudtam abbahagyni :), annyira magávalragadóan csodaszépek:

Már hétfő délután van. El sem hiszem, négy nap és megyünk a Velencei-tóra…

Tegnap este.

Fantasztikusan jól éreztük magunkat.

A lábunk önkéntelenül mozgott a ritmusokra.

Imádtam Ricky-t, Jerry Lee Lewis-t, Rönét és Kis Nyírőt.

Volt aki engem is imádott… :)

Ez sül a sütőmben:

Helloszia fogyókúra…

(2 tojás, 10 dkg vaj, 2 bögre liszt, 1 bögre cukor, 1 bögre tej, 1 csomag sütőpor, fahéj, 1/2 kg alma, 180 °C, 30-40 perc)

Ott hagytam abba, hogy 26 lettem.

Ez félelmetes és nem jó érzés.

Túl sok tekintetben gyerek vagyok, de az éveim száma mást mond.

Azért ünnepeltünk:

Utána Édivel, Tisss-el és Nyuff-fal buliztunk egyet.

Még mindig nem sikerült feldolgoznom a winchesterem (átmeneti) elvesztését. Átmeneti=még mindig nincs meg. Lesz. 

Vásároltam zippzáras lakkcipőt és hozzá táskát:

Vásároltam egy mustársárga cipőt a mustársárga kabátomhoz.

Piros cipőm is van már.

Tavaszi időre vár az új fekete kabátom is.

Vezetek, bár az oktatóm az idegeimre megy és úgy néz ki, mint a Macskafogó egyik szereplője.

A vezetés egy jó dolog.

Állásinterjúkra járok.

Teszem a dolgom.

Elég mély depi van rajtam, de úgy igazából.

Keresem a kiútat, néha meg is van, néha nagyon nincs. Talán ha a bejárattól elkezdtem volna legombolyítani egy fonalat, akkor most kitalálnék.

Álomkór. 

Jó irányba kerülök, ha a francia electro-t hallgatok.

Ha az 50-es/60-as évek zenéi szólnak. 

Ha Szex és New York-ot nézek, akkor is.

Ha olvasgatok lefekvés előtt sokkal jobban tudok aludni. Egyébként meg nyisza-nyisza-halál.

Fogyókúra egy sz_rt aktív, most ettem meg egy Kinder csokis nyuszit, de jól is esett. Finom falatok= derű. És még ezt is elveszem magamtól. Elvileg.

Büdös cigi nem kell, a szülinapom estéje óta (akkor rágyújtottam buli közben, ki csodálkozik ezen?) már tapasz nélkül megy a dolog. Annyira megundorodtam. Szerencsére.

Ciginélküliségtől depi? Van ilyen.

Varrtam is. Ő Bloody Mary. Szörnyű:

Ezen is kiütközik a lelkivilágom.

Nagy baj, vér, halál, túlvilág, ilyesmik…

Ez nem vicc ám.

Édi édi, csak ijedt és hozza a szappant, mert ráadásul jó rondán beszélek.