Nagyon rossz volt korán kelni, baromi álmos voltam egész nap. Ahogy jöttem haza, majdnem leléptem egy száguldó autó elé, gondolhatjátok, hogy nagyon megijedtem. Mondjuk ehhez hozzájön az is, hogy letompulok a gyógyszerektől, amiket szednem kell (és még a legdurvábbat nem is vettem be, mert nem mertem), de már csak 1 hét plus 1 nap és no more pills.

Hosszú idő után első nap a munkahelyen. Hát, mit mondjak..? Semmit. Talán ez árulja el a legtöbbet…

Reggel megkaptam a napi ételeimet, szépen beosztottam, így most egyáltalán nem is vagyok éhes. Azt hiszem, ezzel a diétával nem lesz probléma, főleg hogy nem nekem kell pepecselni a kitalálásával, a hozzávalók megvásárlásával, az elkészítésével. Az evés részt nem említem, mert azzal kapcsolatban sosem voltak nehézségeim. Hihi. <= Sajnos hihi.

A kedvem pedig csodás. Fellegekben járós. Talán kicsit félelmetesen hat, hogy egyszer nagyon rossz, egyszer nagyon jó. Ez is megszűnik nemsokára, mert megszüntetem! Máshogy tényleg nem megy.

És ezennel vége a depis picsogásnak. :)

Jó éjt mindenkinek!

Rendben. Megrázom magam és felhagyok ezzel az ostoba önsajnálattal, mert nem fog semmi jóra vezetni. Csak úgy lesz minden újra oké, ha én teszek érte. Mert várhatom, hogy a sült hal a számba repüljön és hogy az emberek majd megértenek, mert baromira nem lesz így…

Képzeletben két pofon magamnak, kemény vagyok és drasztikus!

Tehát, holnap új hét, új nap, újjászületés. Hajnali félelmetesenkoránháromnegyedötkor (bleeee), mert a Gastroyal-os csaj akkor szállítja ki a menümet. Egy egész hét fogyás és méregtelenítés jön. Ha jól bírom, akkor ráaadásként még egy.

Ez a másnak töklényegtelen, de nekem hatalmas jelentőséggel bíró nyitány.

Aztán munka. Mert már meglehetősen sokat lógtam itthon, megjegyzem teljességgel indokoltan.

Btw a legfontosabb: Meg fogok gyógyulni! És nem fogom itt a betegségemet részletezni, elég annyi, hogy hosszú lesz a gyógyulás, de menni fog, mert hiszek benne.

Suli is lesz már a héten: kedd, csütörtök, péntek, öttől fél kilencig. Meg nyitóparti, amire el kell menni. Muszáj.

Alapkellék a jövőben: a mosoly.

Az agyam kombinálással és önutálattal foglalatoskodó részén lévő kikapcsoló gombot erőteljesen benyomni. Off. Esetleg kioperálni.

Kitartás!

Jól van. Akkor most még ma van, úgyhogy szépen kimegyek a konyhába és vágok egy szeletet abból a mazsolás kalácsból, amit az utolsó bűnözésemhez sütöttem ma délután, kenek rá a rebarbarás-epres lekvárból egy laza másfél centis réteget, beleharapok és arra gondolok, hogy két hét múlva vékony leszek!, mert holnaptól nem fogok ilyen seggnövelőket enni. Egy ideig.

Igazán kellemes frissen sült (teljes kiőrlésű lisztből készült) kenyér illatára ébredni. Még ötkor is. (Köszi Moulinex. :))

Lassan készülök a dolgozóba. (Mi lenne ha a baglyos pizsimben mennék? Ma nincs kedvem felöltözni… Talán még a kispárnát is magammal vinném.)

A héten a munkám eddig Facebook-ozás, szörfözés, csacsogás. Unom. (Lesz ez még az ellenkezője…!)

Fogyni nem sikerült (rám máshogy hat minden csodatrutymó), de ma még lesz Hypoxi, közben Az ördög Pradát visel alapmű befejezése. (Menthetetlenül átváltoztam egy bálnává.)

És még csak szerda van… Áááá.

Úgy döntöttem kicsit felrázom magam téli (és pasi nélküli) álmomból. Holnap be fogok jelentkezni a körmöshöz (francia, kerekített), barnulnom is kell (UV mentesen persze), masszíroztatok (szép feszes bőrt de azonnal!!), fodrász (régi típusú egyenes frufrumat kérem vissza), diéta (folytat).

Ma több mint a fél fizetésemet csizmára költöttem (a helyes eladó fiú még fel is segítette a lábamra, nahát :)). Dáma Ruby Reloaded.

Mindennél természetesebb, hogy ehhez új parfüm is kell. => Meg is van.

Szép szemhéjfestékek is kellenek (m·a·cikám találkozunk), meg nem is tudom még mi, de valahogy úgy érzem, hogy muszáj kibújnom a régi bőrömből és valami régen viselt, dögösebbet felvennem.

Pezsgek, vibrálok, rááázoook…

Ma voltam vezetni. Sajnos amikor megbeszéltem ezt az időpontot, nem voltam tisztában azzal, hogy ma van az autómentes nap. Ezért cserébe kap valamit tőlem a Föld. Majd kitalálom mit…

Délután angoloztam, kicsit belealudtam, de az nem volt más, csak a szemeim pihiztek egy csöppet. Belefér…

Nemrég lettem kész a gyümölcsrizzsel. Este hat után egy falatot sem alapon meg is ettem egy nagy tányérnyit. Egészségemre!

Ez meg a szombati ruhám. Pótoltam.

Szép estét!

Ez az a mazsolás keksz, ami ronda és még csak nem is juj, de finom.

Vagyis nekem az (nagyon is), mert én hozzá vagyok szokva az ilyen, nem éppen cukrászsütemény szerű ízekhez.

Teljes kiőrlésű liszttel készült, fémdobozba való, reggeli keksz kávéhoz, teához.

Hozzávalók 30 darabhoz:

125 g puha vaj

75 g cukornád-granulátum

1 tojás

1 citrom

200 g teljes kiőrlésű búzaliszt

1 csipet só

1/2 kávéskanál őrölt szegfűbors

50 g mazsola

1-2 evőkanál porcukor

A vajat a cukorral habosra keverjük. A tojássárgáját elválasztjuk a fehérjétől, és belekeverjük. A tojásfehérjét csöppnyi hideg vízzel elkeverjük, és a megkenéshez félretesszük.

Egy fél citrom héját lereszeljük.

A lisztet összekeverjük a sóval, a szegfűborssal, a citromhéjjal és a mazsolával, majd a vajhoz adjuk.

Kézzel sima tésztává gyúrjuk.

A tésztából 1 cm vastag rudakat formálunk, amiből 5 mm-es szeleteket vágunk, és szétlapítjuk őket.

Kivajazott, kilisztezett tepsibe tesszük, és villával többször megszurkáljuk.

Az első tepsi tésztát a hideg sütőbe tesszük, a középső rácsra, és 180 °C-on (légkeveréses sütő esetén 160 °C, 2-3-as gázfokozat) 15 perc alatt világossárgára sütjük.

A kekszet kivesszük, a tojásfehérjével megkenjük, és porcukorral megszórjuk. Újból a sütőbe toljuk és még 5 percig sütjük. Kivesszük, 5 percig pihentetjük, majd leválasztjuk a tepsiről.

A második tepsi tésztát megkenés előtt csak kb. 10 percig sütjük.

(Én a végén a porcukros részt teljesen kihagytam (-kalória), de szükség van rá, mert ettől édesebb a süti. Viszont nekem e nélkül is finom. :))

Nem szeretem ezt az egyszer megfagyok, egyszer megsülök időt.

Tegnap délelőtt a vízibalett (=aquafitness :)) után pici napozás.

Fújt a szél.

Este pizsit kellett húznom.

Vac-vac.

Nem volt Bodies.

De a terv megmaradt.

Süti.

Holnaptól kőkemény diéta.

Nem fogyi.

Egészség.

Kicsit tovább nyúlik a reggeli program. Miszerint Szex & NY, lépcsőzőgép és hasizom gyakorlat. Ki lehet találni melyik köt le legjobban a három közül.

Tavasz jön. Kabát el. Háj has ki.

Megyek is ki a konyhába, összedobok egy salit.

Meg is volnék. Jégsali, paradicsom, cukkini, rajta natúr joghurt és barna köles. Ja, és most roppantottam el a fogammal egy répakarikát.

A hétvége először is azzal kezdődött, hogy stabil oldalfekvésbe tettek, aztán ezt gyakorolván, Édi is oldalfekvésbe került.

Vasárnap a Margitszigeten:

Elmélkedés vége, cégből kiokosodik, ahova holnap szeretettel várnak. Na nem munka.

Van olyan, hogy tavaszi szünet van egy blogon és a fejemben is?

Ott hagytam abba, hogy 26 lettem.

Ez félelmetes és nem jó érzés.

Túl sok tekintetben gyerek vagyok, de az éveim száma mást mond.

Azért ünnepeltünk:

Utána Édivel, Tisss-el és Nyuff-fal buliztunk egyet.

Még mindig nem sikerült feldolgoznom a winchesterem (átmeneti) elvesztését. Átmeneti=még mindig nincs meg. Lesz. 

Vásároltam zippzáras lakkcipőt és hozzá táskát:

Vásároltam egy mustársárga cipőt a mustársárga kabátomhoz.

Piros cipőm is van már.

Tavaszi időre vár az új fekete kabátom is.

Vezetek, bár az oktatóm az idegeimre megy és úgy néz ki, mint a Macskafogó egyik szereplője.

A vezetés egy jó dolog.

Állásinterjúkra járok.

Teszem a dolgom.

Elég mély depi van rajtam, de úgy igazából.

Keresem a kiútat, néha meg is van, néha nagyon nincs. Talán ha a bejárattól elkezdtem volna legombolyítani egy fonalat, akkor most kitalálnék.

Álomkór. 

Jó irányba kerülök, ha a francia electro-t hallgatok.

Ha az 50-es/60-as évek zenéi szólnak. 

Ha Szex és New York-ot nézek, akkor is.

Ha olvasgatok lefekvés előtt sokkal jobban tudok aludni. Egyébként meg nyisza-nyisza-halál.

Fogyókúra egy sz_rt aktív, most ettem meg egy Kinder csokis nyuszit, de jól is esett. Finom falatok= derű. És még ezt is elveszem magamtól. Elvileg.

Büdös cigi nem kell, a szülinapom estéje óta (akkor rágyújtottam buli közben, ki csodálkozik ezen?) már tapasz nélkül megy a dolog. Annyira megundorodtam. Szerencsére.

Ciginélküliségtől depi? Van ilyen.

Varrtam is. Ő Bloody Mary. Szörnyű:

Ezen is kiütközik a lelkivilágom.

Nagy baj, vér, halál, túlvilág, ilyesmik…

Ez nem vicc ám.

Édi édi, csak ijedt és hozza a szappant, mert ráadásul jó rondán beszélek.

Most hogy úgy döntöttem a cigaretta többé nem a barátom, csomó-csomó szabadidőm lett hirtelen. Mert ugye az mindig úgy volt, hogy egy finom tea/kávé mellé cigi, kis merengés és máris elment 10 perc. Program volt. Most meg sok 10 perc felszabadult. Nehéz ezzel hirtelen mit kezdeni… (Mondjuk lehet vásárolni. :) Be is szereztem egy oldalt zsebes fekete kötényruhát, egy lila kötött ruhát, egy kanárisárga felsőt, egy szép masnis blézert. Aztán szív alakú tányérokat, szív alakú dobozkát, piros jegyzetfüzetet. Ezek mind terápiás céllal kerültek ma hozzám. Nem kell nevetni, tényleg! :))

Félek viszont az elhízástól, aminek az útjára már a ciginélküliség előtt ráléptem, most meg aztán…  Ezt is meg fogom oldani valahogy. Répát eszegetek, meg fahéjas gabonatallért. Ezen kívül kinéztem egy elektromos cigit magamnak, hátha bejön a dolog. Van rózsaszínben is, ez már csak fontos jel, nemdebár? :)

Még mindig nem tudom kitartok-e, de ki kéne!