Ma gyalog mentem dolgozni. Idejét sem tudom mikor volt ilyen. Természetesen el is késtem, kicsit elkalkuláltam magam az idővel. Azaz kerek húsz perccel. :) Viszont el is felejtettem milyen jó érzés a reggeli friss levegőben, zenével a fülemben sétálni ilyenkor, amikor ébredezik a város. Azt találtam ki, hogy sűrűbben csinálok ilyet, talán hetente egyszer, ami kis reggeli tornának sem rossz. El vagyok nagyon szokva ettől…

Mielőtt még beértem volna, gondoltam beugrok a zöldségeshez, de zárva volt. Így fuccs a cseresznye napomnak. Na, majd a hétvégén, vagy a jövő héten a dinnye nap mellett, amit már alig várok. :) (Múlt hétvégén sikerült mézédeset ennem, ami azóta sem megy ki a fejemből…)

A munka ma nagyon laza volt, mondhatni semmi. Így volt időm frissíteni a képes blogomat, az EyeCandy-t.

Délután itthon folytattam a ruháim átnézését és kiválogatását, amit már tegnap elkezdtem. Annyira elegem lett abból, hogy uralkodnak a lakásban. A szokásos probléma: kifolynak a szekrényből, a fotel tele van velük, ami be van akasztva gyűrött, mert annyi közé van betéve… Vissza akarom kapni a lakásomat, a nyugalmamat, szigorúan leszámolok a ruha-uralommal! A következő körben a cipők és a táskák jönnek. Reszkessetek! :D

A tesóm szépen átválogatja őket, mi kell neki, mi nem, s ami végérvényesen selejt, azt visszük adománynak. Valaki vagy valakik egészen biztosan örülni fognak nekik.

Ezzel jó volna végezni a hétvége folyamán. Igen, köszönhetően a rossz időnek, itthon maradunk. Talán Múzeumok éjszakája lesz a program…

Egyébként ma komolyan elhatároztam, hogy spórolni fogok egészen augusztusig, aminek már a gondolatától is kétségbe vagyok esve (viszlát ruhák! szipp-szipp!), de a nyaralásra gyűjtök még több pénzt, sok-sok pénzt. Szeretnék delfinekkel úszni, sokat vásárolni, szórakozni és persze jó szállodába menni!