Emergency break
Bárhogy szeretném, nem megy ez a blogolósdi most. Meg nagyon más sem.
Kajálási rohamok.
+ 5 kiló, nagyon durván.
Beteg vagyok. Itthon megyek tönkre már 3 hete.
Munka? Hagyjuk inkább.
Telefonhívások, amik csábítanának valahova, valamerre.
De…
Ki nem ment Thaiföldre?
Kinek van úgy mindenből nagyon-nagyon elege?
Mondjuk legfőképpen saját magából?
Ez kb. olyan, hogy kívülről majdnem minden csodás, de belülről erőlködsz, tartod magad, hogy valamennyire legalább egyben maradj, ami baromi sok erőt igényel. És kifejted azt az erőt, mert mit fog más gondolni, és az élet nem áll meg, száguld veled a vonat. Nincs megállás, hogy legalább minimális megkönnyebbülésként kihányj egy jóízűt az ablakon. Komolyan meg fogom húzni azt a k vészféket.
Ja, csak a szám nagy, úgysem merem megtenni…
Jaj Ruby, gyere rendbe minél előbb! Kitatást hozzá!!!
Comment by Bori — 2009. February 22. Sunday @ 10:42
Nagyon sajnálom, remélem nem tart ez az időszak sokáig és nem sokára jobban leszel!
Comment by keriann — 2009. February 22. Sunday @ 14:42
Nagy-nagy kitartást kívánok, bízom benne, h hamarosan rendbe jössz és megint szép lesz minden!
Comment by macsibibi — 2009. February 22. Sunday @ 20:08
Bori: Nagyon szeretnék és köszönöm! :)
keriann: Nem hagyom, hogy sokáig tartson és Neked is köszönöm szépen!
macsi: Nagyon szépen köszönöm macsi, azt hiszem szép lassan majd kezd kisütni a napocska. :)
Comment by MissRuby — 2009. February 22. Sunday @ 20:20
Kitartást és remélem hamar rendben lesz minden!
Comment by Kati — 2009. February 23. Monday @ 18:38