Wake Up
A reggeli program mindig a következő: Édes negyed 8 körül elindul munkába, én kiengedem és utána visszahuppanok az ágyba. Aztán körülbelül fél óránként hideg, vízes orrocskára és puszikákra ébredek. Pinky baba így jelzi, hogy: Itt az idő, hogy felkelj te álomszuszék! Hát lehet ennek ellenállni? Lehet… Egészen 10-ig, amíg tényleg magamhoz térek.
Annyira hozzámnőtt ez a kutyi, hogy egész nap a sarkamban van. Ha a konyhába megyek különösképp. Ha az asztalnál ülök, akkor felkéreckedik és a karomban van. Ha a kanapén ülök, akkor ő is felül mellém. Igazi szerelem a miénk. Igaz, hogy rosszcsont (most például az éjszakai fogszabályzómat emelte le az éjjeli szekrényről és hajlította el a mini fogacskáival), de nem lehet rá haragudni. Na jó, talán egy percig lehet. Semmi több.
Update: Édes kérésére helyesbítés következik: Pinky Édeshez is hozzánőtt, nem csak hozzám. Helyesbítés vége. :) (L)
és hozzám nemnőtt? kéremjavítanitöbbesszámba! (L)(K)
Comment by csy — 2007. November 28. Wednesday @ 12:26
Kérem olvassa el az új bekezdést! Köszönettel…
Comment by MissRuby — 2007. November 28. Wednesday @ 12:47
Nálunk ugyanez van. Akárhova megyek a lakásban hallom magam mögött, hogy jön utánam :) Ha megállok akkor leül és néz türelmesen, vagy ráfekszik a lábamra :) Édespofák.
Comment by Rita — 2007. November 28. Wednesday @ 14:25
na azért szív (L)(K)(L)(K)(L)(K)
Comment by csy — 2007. November 29. Thursday @ 00:25
nekem az idióta macska ilyen csak nála legtöbbször érdekből megy a nagy hízelgés :)
Comment by Nefrit — 2007. November 29. Thursday @ 22:09
Szorítok ma! :)
Comment by macsibibi — 2007. November 30. Friday @ 10:37
Rita: De olyan aranyosak közben. És hogy éreztetik a szeretetüket. Cukorfalatok! :)
Nefrit: Hát igen, a macskák kicsit máshogy működnek, mint a kutyik. Éppen ezért én nem is vagyok macskás. De azért a te Mia cicusod, a képek alapján, nagyon édes. Őt én is tudnám szeretni. :)
macsibibike: Nagyon szépen köszönöm, hogy gondoltál rám!
Comment by MissRuby — 2007. November 30. Friday @ 19:29