Ma egész nap lótifuti volt. (rucik) Aztán most este hazaérve, ültem a fekete-fehér pöttyös szoknyámban a kanapén, és a rádióban megszólalt a Csókkirály.
Bevillant: Pöttyös, pörgős szoknya. Széles öv a derekamon. Lapos kiscipő. Szalag a hajamban. Dögös napszemcsi. Édes lent vár a ház előtt, cigizve, lazán az óriási Cadillac-jének támaszkodva. Bőrkabi van rajta és szűk naci, aminek a farzsebéből előkapja a kisfésüjét, megigazítja a belőtt séróját. Bulizni megyünk.
Tegnap megálmodtam a nyaralást. Aztán ma már be is fizettem. (Bárcsak minden, amit kitalálok ilyen gyorsan megvalósulna… :))
Jövőhét szerda: Szia
Fehér Homokos Tengerpart!
Édinek vagy kiszippantódott az agya a szoliban, vagy elcseréltem!
Bolha csípés…
Az új fehér papucsomnak szív alakú a mini sarka.
Ribizli függés.
Nyaralás tervezgetés.
Vicces volt a ma esti cipőboltról cipőboltra járkálás. (7-8-ban biztos voltunk.) Szerettem volna egy fehér papucsot és egy feketét. Kivételesen lapos sarkút, semmi extrát, rohangálós, kényelmes fajtát. Kicsit elszontyolódva, végleg feladva az egészet betértünk -zárás előtt tíz perccel- egy boltba, ahol már voltunk pár napja, de akkor nem találtunk semmit. Most viszont ripszropsz: kiszúr, próbál, kassza, pápá. :)
És lett FitBall-om is. Igaz nem arról a helyről, amit délután belinkeltem. De semmi gond, sőt, örül: rózsaszín! Már ki is próbáltam, annyira jó a derekamnak, és gyönyörű tartásom lesz bibibí… :D
Ezen kívül a füzetet is beszereztük. Holnap el is kezdem megtölteni (angol) okossággal.
Aya – Sean:
[coolplayer width="300" height="20" autoplay="1" loop="0" charset="utf-8" download="0" mediatype=""]
Audio clip: Adobe Flash Player (version 9 or above) is required to play this audio clip. Download the latest version here. You also need to have JavaScript enabled in your browser.
[/coolplayer]
A plüss majcsi néz rám a gép mellől és illatozik. (L)
Kávézok, pedig sokat aludtam.
Meg kéne szoknom ezt a hiper-szuper sokgombos egeret, nehogy megint elvesszen a munkám. (cím)
Kéne vennem egy szép füzetet, hogy akarjak bele írni.
Igazából a strandokkal sok baj van. Például sok olyan ember van, akiktől kiráz a hideg. Aztán jön a lángos "óriási" problémája. Mindig megfogadom, hogy soha-soha többet nem fogok enni, mert utána mindig rosszul vagyok (olajos, élesztős, nagyon nehéz). Persze mindig elcsábulok és eszek egy fokhagymás-sajtos-tejfölöset. Lazán… És van még az öltöző, wc fertő: no comment.
A strandon viszont lehet a medencében összesimulva, bolondozva uszikázni. Lehet a fűben heverészni és nézni ahogy a fák lombján a szél fújja a sok kis apró levelet. Lehet a 100 Ft-os automatból kivett bóvli, de édes, rózsaszín, szívecskés karkötőnek örülni.
Amit az előbb írtam szépen áthúztam. (Ne erőltessük, ne feszegessük, lesz, ahogy lesz, nagylevegő, legrosszabb, de legegyszerűbb döntés alapon.) Úszni szeretnék menni és napozni, ahogy megbeszéltük. Együtt… (L)