Ma viszont nagyon jó napom van! Reggel úszás, pezsgőfürcsi, infra szauna, alakformáló masszázs. (Ez utóbbi nem volt igazán kellemes, mondhatni inkább aúúúú, de a szépségért mindent. Na jó, majdnem mindent…) Aztán nagyon fini tenger gyümölcsei ebéd. (Imádom!) Majd jó nagy séta a Duna-parton a Mincsikémmel és a nevelő apucijával. (Akivel minden együtt töltött percet imádok…)

Ma nincs jó napom. Szinte állandósulnak a fejfájásaim, totál ki vagyok készülve tőlük. (Nem vagyok egy nyafka típus, ha fájdalomról van szó, de ez már ilyen rendszerességel nekem is sok.) Ilyenkor hideg borogatás, egy sötét szoba, kis pihi és csend kell. Ezeken ma már túlvagyok, de nem segítettek. Tegnap kaptam Édestől egy illóolajokat tartalamzó stiftet, úgyhogy most levendula és borsmenta illatom van. Várom a csodát! Pedig ma estére Westend-es programom volt/van: elhozni a gyűrűmet (kissebbre vették) és végre 3 hét diéta után inni szerettem volna/szeretnék egy jó sűrű, tejszínhabos forró csokit…

Hogy ma mit láttam útban a fodrász felé… Egy malacot sétáltatott a gazdája a panel házak között. Pórázon, úgyhogy házi kedvenc. Édes volt, de a reggeli ágyba ugrós, nyalogatós ébresztőt valahogy nem tudom elképzelni vele…

Minden új bolondságra menthetetlenül nyitott vagyok. Ok, ez lehet, hogy nem olyan nagyon nagy, de azért elgondolkoztam, hogy kell-e ez nekem. És igen! Kísérleti jelleggel, majd meglátom alapon tuti. De eddig szórakoztat. Csicsázom, változtatgatom, elvagyok vele, mint minden ilyennel… Twitter

A mai nap eddig csak úgy elillant, tulajdonképpen egy kis pakolászáson, vásárláson és CV módosítgatáson kívül semmi érdemleges nem történt. Kezdem magam beleélni a dolgozó nő szerepébe, remélem gyorsan összejön valami nekem valós, kis kosztümös, jó pénzes dolog. Hja, jó pénzes=tegnap láttam egy gyönyörűséges fehér cipőt, az minél hamarabb tipegjen be a szekrényembe! A motiváció megvan… :D

Most már egészen biztos, egy egész hónap wellness-ezés következik, kiegészülve egy 10 alkalmas alakformáló masszázzsal. Tavasz van, jönnek a rövid szoknyák (mondjuk nálam eddig is itt voltak:)), formába kell lendülni! Így az alakformáló tusfürdők és kenceficék terén is szezon lesz (ez is állandó nálam, csak sajnos nem rendszeres). Szó, mi szó, megújulok, feltöltődök, szépülök, csudijó lesz.
Apropó. Ma a Westend-ben sétálgatva, kirakatokat nézegetve, rátaláltam a szilveszterkor elveszített (ellopott, grrrr…) igazgyöngyös gyűrűm mására. Nem lehett nem megvenni, hiszen azóta is fájt a szívem miatta. De most már… :)
És még egy apróság a végére. Hiszen már úgy hiányolom a ‘nyálblogom‘ : Szeretem a Baby-m nagyon-nagyon!

Szárad a piros körömlakk. Azt hittem nem a stílusom, de talán mégis…

A húsvéti hosszú hétvégére szövögetett wellness terveimből sajnos nem lett semmi. Ahova szerettem volna menni Édessel, ott minden hely betelt, és bár van még pár hasonló kategórájú szálloda, makacsul ragaszkodom a megszokott, jól bevált kedvencemhez. Így ennek fuccs, de lesz még rá alkalom. És hogy ne maradjak vízes kikapcsolódás nélkül, új ötletem egy budapesti (szintén bevált) szálloda wellness részlegébe bérletet váltani, ahova így legalább anyut is el tudom cipelni. Rá(nk)fér! Ma délután intézem is a dolgot, de nem olyan egyszerű, mint gondoltam. Társ tagságról lévén szó, a számlát mindkettőnknek alá kell írni (vicc, vicc, és még egyszer vicc, hogy ezt meghatalmazással sem lehet elintézni), így karonfogva sétálunk el… Lesz szauna, uszi, termál és pezsgő fürcsi, konditerem, jóga, és a személyes ‘leglegkedvenc’ aqua-fitness.

Tegnap éjszakába nyúlóan sikerült kenyeret sütni. Éjjel fél kettőig meg is alkottuk a remekművet, amiből sikeresen kifelejtődött a só. Részemről ehetetlen kategória. (A recept hozzávalóiban még szerepel a só, de az elkészítés leírásában már nem. Nos, belefutottam a csapdába, pedig már a múltkor megjegyezni szándékoztam, hogy alattomosan becsapós a recept. Na, majd jól át kell írni…) Így tehát minimális alvás után reggel nyolckor ágyból ki. De nagyon nagy kár volt. Már kiöntöttem a teámat (ujj leforrázása), aztán a földre (lustaságból) lerakott bögrét felrúgtam, ami ennek következtében átcsusszant az egész szobán, majd kicsorbult, megbotlottam az én egyetlen Mincsikémben, így kicsit összenyekkentem, de nem fájt (annyira). Szeleburdiságból és ügyetlenségből a mai napon eddig a percig csillagos ötös! Ebből  a csúnya álmos állapotból még az egy hektoliter elfogyasztott tea és az a kb. 1000 szál elszívott cigaretta sem lendített ki, így jobbnak látom, ha most kicsit visszabújok az ágyba és megszorongatom a dakszli párnámat… Bubu!