Én is előadhatnám itt az éhes szukát. De mi értelme lenne? Szánalmas…
Ma reggelre Édes ajándékát is meghozta a Mikulás. Kaptam két könyvet. Ezt és ezt. Meg persze vagy egy tonna édességet. És majdnem elfelejtettem, egy hóembert is kaptam, akinek Baby illata van. Édes az én édesem!
Totál kivagyok, annyi édességet tömtem magamba. Szépen le kell állítanom magam! Lassan kipukkad a hasim. De ki bír ellenállni ennyi fincsiségnek…?
Az M&M'-es muffin pedig ilyen csodaszép lett.
Jujj, vettem ajtódíszt, csillagocskát, hadd örüljön a szomszéd nyanya, hiszen így is azt terjeszti rólam a házban, hogy kommunista vagyok (totál agyhalott a nő), hát akkor még így…:)
Anyunak is vásároltam mikulás ajcsit, fincsi illatú fürdőgolyókat, úgy is szeret egy nagy kád vízben kikapcsolódni a fárasztó munka után. Édesnek is megvettem a még a hiányzó ‘valamit’, tesóm ajándékát pedig már a múlt héten letudtam.
Most takarítás, tanulás, és muffin sütés, hogy fincsi mikulás reggeli legyen holnap. Szeretem az ünnepeket!
[youtube fz5IRdFIpvA nolink]
Kellett nekem visszafeküdnöm. Így most másodszor szenvedem végig a reggeli kómázást. Két hétfő reggel egy héten, pedig egy is épp’ elég…
Jaj, nagyon tetszett tegnap a Vörösmarty tér. A forró csokiból forralt bor lett, a Mikulást nem láttam :(, de így is nagyon jó volt. Sokkal jobb hangulata van, mint
a bécsi Karácsonyi Vásárnak. Legalábbis nekem jobban tetszett. Sok-sok szép dolgot lehet venni (vettem is Édesnek mikulásra Szamos marcipános csomagocskát), a Gerbeaud-Ház ablakaiból pedig Adventi Kalendáriumot csináltak. Az ablakokban kiállított kortárs művészeti alkotások nekem nem igazán jöttek be, kitalálhattak volna valami ünnephez illőbbet, de a hangulat, az illatok, a fények. Meg is beszéltük Édessel, hogy ma együtt is elmegyünk. Addig meg tancsi. Jó reggelt!