Rájöttem, hogy az Ikeából nem lehet úgy kijönni, hogy nem vásároltál össze mindenfelesleges feleslegesnek tűnő dolgot. Többek között vettem piros angyalkás izzósort, mindjárt hármat. :)
Most almát majszolok, Love Actually cd-t hallgatok és várom a Baby-met.
Már csak kettőt kell aludni karácsonyig!
[youtube 4Mjn1vzjICM nolink]
Ma voltam fodrásznál, Attila megint ügyi volt, és szórakoztató, ami ugye a három és fél órás procedúrát tekintve nem elhanyagolható, hiszen így legalább nem untam halálra magam. Most kis pihi, aztán idul a karácsonyi hajsza. Gyors takarítás, ajcsi vásárlás (persze, hogy az utolsó előtti pillanatban), mézes puszedli sütés. Holnap készül a méteres kalács és a bejgli, még egy karácsonyi party-ra is mennünk kell anyuval valamikor délután. Remélem mindenre marad időm és mindent meg tudok valósítani… De várom a vasárnapot!
Napok óta körvonalazódott bennem a kép az idei karácsonyi sütikről. Ma végre sikerült döntenem. Lesz: mézeskalács (mint minden évben), méteres kalács (Baby kérésére), mákos és diós bejgli (tavaly óta sütök), mézes puszedli (ez most új) és valami muffin (erősen szimpatizálok az almás-fahéjassal, az adventivel és a extra fahéjas-csokissal). Anyu a sós sütiket vállalta magára. Tehát, meg van a süti menü. Csak győzzük elkészíteni…
Voltam ma fogdoki bácsinál, megnézte a belső-fogszabim, és kaptam fogékszert. A pirosat nem mertem bevállalni, elsőre még a rózsaszínt sem (pedig az tetszett a legjobban, természetesen :)), így ezüst lett. Ilyen. Nagyon örülök neki, tetszik nagyon-nagyon. Aztán Édivel latte-ztünk egyet itt. Most voltam először, de nagyon megfogott a hely hangulata. Azok a lámpák… És amíg én a kozmetikusnál voltam Édi megvette nekem a kariajimat. Ezt. Előre meg is kaptam, ott pihen és világít a kis design-os kavicsocskám a tv mellett. Mindig oda-oda pillantok, mert annyira tetszik, nagyon szépek a színei. Imádom! És a Babymet is!
A mai nap a tegnapi teljes ellentéte. Édessel voltam egész nap szerelmesen, nálam dolgozott, bevásároltunk, együtt vacsit készítettünk, most éppen együtt semmitteszünk :).
Olyan kis egyszerűen tökéletes nap volt ez a mai!
Hogy válhat az az ember a legnagyobb ellenségeddé, akit a legjobban szeretsz a világon? Szép! Kezdek teljesen belefárdani ebbe. Azt hiszem, nem bírom tovább… :(
Amikor kicsi voltam, az egyik kedvenc könyvem a ‘Minden napra egy mese’ volt. Namármost! Felnőttem, és a ‘mindennapi mese habbal’ úgy tűnik maradt, ráadásként pedig sikerült kiegészülnie egy kis kellemes ‘mindennapi veszekedéssel’. Bírom, ha hülyének vagyok nézve… De oké-oké, akkor mindenki tegye azt, amihez kedve szottyan. Holnapra kaptam egy jó kis színház meghívást. Baromi nagy késztetést érzek arra, hogy elmenjek. Én nem titkolom. C’est la Vie!
