Annyira beleszerelmesedtem ebbe a sportos MissRuby-ba, hogy ma beszereztem egy csodaszupi narancssárga-arany Puma sportcipőt és hozzá egy narancssárga ujjatlan felsőt. Így megvan a gyalogláshoz a csini cuccom, ez már nem lehet kifogás! Ma is megyek, már várom!
Az iwiw-es pasi válaszolt, de ahelyett hogy megírta volna, hogy mikor és hol találkozzunk, elkezdett kérdezősködni. Dolgozok-e már, vagy még mindig tanulok, stb, stb… Valahogy már nincs kedvem ilyen felesleges köröket futni. Álljon elém szemtől szembe, derüljön ki egy találkozás után, hogy oké vagy nem oké! Felgyorsult világban élünk, nincs kedvem pöcsölni levelezgetni! Ugyan már! De mivel nem akarom kihagyni a lehetőséget – mégiscsak lehet hogy Ő a nagy Ő – válaszolni fogok neki. Mi mást is tehetnék? Kicsit már kezdem unni a szingli létet…
Megfogadtam a tanácsokat – hiszen eddig egybehangzó a vélemény, nem veszíthetek vele semmit – írtam neki választ. Most pedig kiváncsian várok! Vajon sírni fogok, vagy nevetni?
Írt egy pasi az iwiw-en, hogy izgalmasnak találta az adatlapomat, és hogy szívesen megismerkedne velem. Eddig egyetlen ilyen üzenetre sem válaszoltam, hiszen az iwiw elvileg nem ismerkedés céljából jött létre. Meg persze azok közül, akik eddig ilyeneket ítrak nekem nem is tetszett igazán senki sem. De valahogy ő most más! Helyes, tanult és az adatlapja szerint normális az élethez való hozzáállása is. (Már amennyit persze abból le lehet szűrni.) Nem tudom mi tévő legyek! Írjak neki választ? Ne írjak neki? Internetes ismerkedés… Már terveztem, hogy egyszer kipróbálom… Az egyszer most van? Végül is, mindig is mondogattam, hogy ha csak itthon ülök, nem fogok bepasizni. Vicces! A notebook itthon van. Én is itthon vagyok. És hoppá! Egy randi meghívás! Nem volt igazam… Ó!
Foci. Foci VB. Foci láz. Nem mondom, hogy szeretem, nem mondom, hogy nem szeretem. Egyszerűen semleges a viszonyunk, nem érint meg, nem köt le. Vicces, de még a játékszabályokkal sem vagyok tisztában. Tudom, hogy van 11-es, meg szöglet, de hogy ezek pontosan mit jelentenek, azt nem. Ciki- nem ciki, ez van! A maximum, amit hozzá tudok szólni, annyiban bőven ki is merül, hogy: De helyes az a játékos!
Ma már sokkal jobban vagyok, megnyugodott a kis lelkem. Most értem haza, a barátnőmmel este héttől a Holdudvarban múlattuk az időt. A szokásos pletyi volt terítéken egy kis Bacardi Breezerrel. És tudjátok mit? ‘A’ és ‘Z’ is megcsókolhatja a seggem!
Jó éjt!
Némi kis önsajnálat keretén belül elmondanám, hogy ma ‘A’ nagyon megbántott, ‘Z’-vel is összevesztem. Úgy érzem, hogy káoszban lebegek. Nem tudom ki barát és ki ellenség. Hülyeségeken agyalok, és már órák óta viszem a fonalat. Eluralkodott rajtam az “engem senki sem szeret” hangulat.
Elfojthatatlan vágy lett úrrá rajtam, hogy takarítsak egy kicsit. Olyan jól ment, hogy két perc után abba is hagytam.
Nagyon meleg van!!
Fél perce álltam fel a tévé elől. Elég volt. Kapcsolgattam egyik csatornáról a másikra és rájöttem, imádom a sorozatokat, mert:
a főszereplőről kiderül, hogy mégsem szegény, hanem gazdag családból való, beleszeret a féltestvérébe, miközben az anyja megvakul és az állandó zokogások közben a szomszéd kutyájának a gazdájának a kitagadott lánya a csodával határos módon feláll a tolószékből és újra járni kezd, majd az ültetvényes robot után hirtelen egy divatcég vezetői székében találja magát, de a régi igazgató megátkozza és bosszúból leönti savval az arcát, majd éjszaka rémisztget mindenkit, de mégis eljön a várva várt szerelem és boldogan élnek, míg meg nem halnak.
Ezzel össze is foglaltam a “Szerencsétlen angyal, a bűbájos szarkeverő” 5-637259. epizódját!
A tegnapi Fűrész nézésből csak 35 perc lett, mert a húgom annyira elkezdett félni, hogy le kellett állítani a filmet. Sírt és nem mert egyedül aludni a szobájában. Hát, őszintén megmondom, engem is kirázott a hideg pár jelenetnél! Pedig én kifejezetten szeretem és bírom az ilyen filmeket, soha nem voltam eddig rosszul egy ilyenen sem. De ez! És maga az ok, amiét az álarcos pasas elrabolja az embereket eléggé elgondolkodtató… Azért én megnézem a végét, mert kiváncsi vagyok, de a tesómat szerintem sehogy sem lehetne rávenni a folytatásra.
